Hiánypótlások
Itt add meg az alcímet

Hiánypótlás



Ausztriai ügyintézések esetében sokszor jelent gondot,ha egy ügy miatt többször érkezik hiánypótló levél Ausztriából. Ilyenkor általában 2-3 hetes határidővel még pótolni kell szükséges dokumentumokat,vagy egyszerűen írásban kell megválaszolni néhány kérdést.

Ha az első igénylést valaki saját maga adja be,legyen szó akár családi pótlékról akár költségelszámolásról akár gyesről,és minden szükséges papírt benyújtott,akkor is érkezhet hiánypótló felszólítás.

Ha a válaszban nem a pontosan meghatározott módon kerülnek a dokumentumok benyújtásra,akkor a levelet követően akár azonnal érkezhet egy elutasító határozat. Fellebbezésre miden esetben 30 nap áll rendelkezésre,de itt már az alaposabb felülvizsgálat miatt szükséges a dokumentumok határidőre történő pontos benyújtása.



Az Ausztriában dolgozó munkavállalóknak íme néhány fontos tudnivaló a lakcímekkel kapcsolatban:



1.Ha valaki úgy dönt,hogy le szeretné a napi ingázással töltött időt rövidíteni,bejelentkezhet melléklakcímre Ausztriában. Ebből az az egyetlen előnye származik,ha béreli az ingatlant amiben lakik és rendelkezik magyarországi főlakcímmel,akkor az éves költségbevallásban érvényesítheti a lakhatással kapcsolatos kiadásait. Ingázói átalányt csak az ausztriai lakás és a munkahely közötti távolságra kérhet. Heti egyszeri hazajárással pedig erre a hazaútra kérheti a kilométer arányos átalány érvényesítését.

2.Amennyiben a munkavállaló Ausztriában szeretne főlakcímre bejelentkezni,ebben az esetben Magyarországon csak ideiglenes lakcímmel rendelkezhet állandóval nem. Mivel a magyarországi jogszabályok vagy főlakcímet vagy tartózkodási helyet különböztetnek meg,a legtöbb esetben ausztriai főlakcím esetén teljes megszűnik a magyar. Ha valaki Ausztriában lakik,akkor az általa használt gépkocsinak osztrák rendszámmal kell rendelkezni és a jogosítványát is honosíttatni kell Ausztriában.

Amennyiben a munkavállalónak családja van és eltartott kiskorú gyermeke,a családi pótlék feltétele,hogy az egész család azonos főlakcímmel rendelkezzen. Nem lehet az ausztriai munkavállaló szülőnek ausztriai és magyar főlakcíme egyszerre.

3.Csak azok a munkavállalók jogosultak Ausztriában munkanélküli segélyre,akik a munkaviszony megszűnése előtt legalább három hónapja rendelkeznek főlakcímmel. Minden más esetben csak magyar munkanélküli segély igényelhető.

4.Ha az ausztriai munkavállaló a munkaviszony alatt főlakcímmel rendelkezett és ezt megszünteti amikor nyugdíjba megy és Magyarországon lesz állandó lakcíme a nyugdíjas évek alatt,akkor csak a ledolgozott szolgálati idő alatti munkabére alapján számolják ki a nyugdíjat.

Ha a nyugdíjas évek alatt Ausztriában szeretne élni és letelepedni,akkor az adott évre vonatkozó minimál- nyugdíj szabályozás rá is vonatkozik. Leegyszerűsítve:Ausztriában a legalacsonyabb összegű nyugdíj jelenleg 850 euró,ezt azok kapják akik osztrák állampolgárok vagy életvitelszerűen Ausztriában laknak.

Ausztria szigorításokat léptetett életbe a lakcímek és a jogszerű tartózkodás ellenőrzésére. Elsősorban azokat fogják ellenőrizni ,akiknek folyósítják a családi pótlékot ,érdemes tehát pontosan utánanézni a jogszabályoknak,mielőtt döntést hozunk a lakcímmel és tartózkodással kapcsolatban.


3. A rokkantnyugdíj kérdésköre talán az egyik legbonyolultabb az ausztriai munkavállalók szempontjából. Amennyiben bekövetkezik ez az állapot,mindkét országban be kell nyújtani a kérelmet,hiszen nem lehet valaki csak az egyik államban rokkant státuszban. Magyarországon ezt általában a kezelőorvos vagy a háziorvos közreműködésével végzik és orvosi bizottsági bírálat után születik meg az elfogadó vagy elutasító határozat. Ebbe a határozatban közlik a rokkantság fokát százalékban és hogy ez tartós állapot vagy rehabilitálható státusz.

Mivel Ausztriában a megváltozott munkaképességűek munkavállalásával illetve foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezések viszonylag nagy mozgásteret adnak mind a munkaadóknak mind a munkavállalóknak,eltérő lehet a bírálat eredménye a magyarhoz képest. Célszerű a betegség kezelése alatt ausztriai orvost is felkeresni,hiszen a rokkantsági bírálathoz itt is orvosi szakvéleményre van szükség. Ha a kezelésben is részt vesz ausztriai orvos,akkor már ezalatt az idő alatt tájékozódhat a beteg a lehetőségekről és a kilátásokról egy esetleges rokkantsági bírálat esetén.

Mivel itt is kölcsönös adattájékoztatást végez a két állam ,ezért fontos hogy mindkét államban párhuzamosan menjen a két kérelem..